Látszat sikerek | Valós örömök
Nemrég arra az elhatározásra jutottam, hogy eltűnök egy kicsit az éterből.
Már évek óta nem tévézek, nincs is TV készülékem. Akkor döntöttem így, amikor észrevettem magamon, hogy már idegesítenek a műsorok, a reklámok, a hírek. Sok kamu, irányított infók, manipuláció, népbutítás. Nincs ezekre szükségem. Ez történt most a social médiával is. Nem likvidáltam teljesen az online jelenlétem, de kevesebbet nézegetem a közösségi oldalakat, és jóval kevesebbet is posztolok.
Azt untam meg, hogy sokan teljesen más képet mutatnak magukról kifelé, mint ami a valóság. Olyan, mintha elképesztő ön-marketingbe fogtunk volna: mennyi helyre megyünk, mennyi mindent csinálunk, milyen sok barátunk van, milyen szerelmesek vagyunk, milyen jól nézünk ki... Közben meg valójában többnyire unatkozunk/ magányosak/ boldogtalanok/ elégedetlenek vagyunk/ alacsony az önértékelésünk stb.
Értem én, hogy így próbálunk instant pozitív visszacsatolást kapni önmagunkról és az értékességünkről, de ha hamis képet mutatunk kifelé, akkor a visszajelzés sem lesz valós. Ráadásul gyorsan el is illan az elégedettségünk, ezért egyre több kell belőle: minden nap egy új selfie, hetente új profilkép, jó sok filter... mindegy, csak jöjjenek reakciók.
Van a másik kategória, aki tényleg olyan szép életet él, mint amilyet mutat kifelé. És valahol természetes, hogy szeretnénk a boldogságunkat megosztani az ismerőseinkkel (én is szeretem megörökíteni az örömteli pillanataimat és inspirációs céllal kiposztolni), de elgondolkodtam azon, hogy ez meddig motivál, és mikortól irritál másokat? És hogy miért van arra szükségünk, hogy megmutassuk, milyen jó nekünk?!...

Persze, mindenki azzal tölti az idejét, amivel szeretné. De ha úgy érzed, kényszeresen posztolnod kell, érdemes feltenned Magadnak a kérdést:
- Csinálsz valamit CSUPÁN azért, mert az trendi? (Amúgy szíved szerint nem tennéd...)
- A pillanatnyi online feedback-ek képesek mély, tartós elégedettséggel eltölteni?
- Miért jó az Neked, ha azt a látszatod kelted, hogy minden rendben van Veled, amikor nincs így?
- Talán ijesztő mások előtt felvállalni, de Magadnak be mered vallani, ha valami nincs a helyén?
- Ha kívülről néznéd Magad, mekkora hézag lenne a "kirakat" életed és a valós életed között?
- Mi történne akkor, ha nem állnál be a trendeket követők táborába? Kirekesztve éreznéd Magad?
- Milyen más tevékenységgel űzhetnéd el az unalmad?
Egyre inkább destruktívnak találom a közösségi oldalakat. Túl sokat adunk a látszatra, és keveset a tartalomra. Ebben a posztolós őrületben elfelejtettünk szívből egymásra figyelni, és kevésbé éljük meg az élményeinket is. Néha azért jó dolog megosztani számunkra kedves, élvezetes dolgokat egymással, de ne azért tegyük, hogy azt kapjuk vissza, milyen értékesek vagyunk, mert azt enélkül is tudnunk kell!